Széleskörű biológiai aktivitásuk miatt a különböző foszfonát-típusú vegyületek kutatása „örökzöldnek” mondható. A vegyületek farmakológiai hatása elsősorban a molekulában található P-C egységnek tudható be. Az α-szubsztituált hidroxi-metilénbiszfoszfonát származékokat gyakran alkalmazzák csontritkulás és más betegségek kezelésében, például daganatok gyógyításában. Ismeretes, hogy a két foszfor funkció képes komplexet képezni a kálcium ionokkal, így azok a csontokban mobilizálhatók. A kálcium fontos szerepet játszik, ugyanis biztosítja a csontszövet szilárdságát, amely életünk során folyamatosan megújul. Az úgy nevezett remodeling során a csontbontó oszteoklasztok csontreszorpciót indítanak, a csontépítő oszteoblasztok pedig az új mátrix felépítéséért felelnek. Ennek a két folyamatnak egyensúlyban kell maradnia; ha felborul, akkor betegség alakulhat ki. Például a fokozott csontfelszívódás csontritkuláshoz vezet. A hidroxi-biszfoszfonát vegyületcsalád néhány tagját gyógyszerként is forgalomba hozták, amelyek csupán oldalláncukban térnek el egymástól, ami a biológiai hatásukért is felelős. Az újabb generációs vegyületek csontfelszívódást gátló hatása nagyságrendekkel nagyobb, mint a régebbieké, ezért terápiás dózisuk meglehetősen alacsony. Oldalláncuktól függően a hidroxi-biszfoszfonátok három csoportba sorolhatók: első, második és harmadik generációs vegyületek. Az első csoportba tartozó biszfoszfonátok, mint például az etidronát, a klodronát és a tiludronsav, nem tartalmaznak nitrogénatomot az oldalláncukban. A második generációs biszfoszfonátok, amelyek N-tartalmú alifás szubsztituenst tartalmaznak, az 1980-as években kerültek forgalomba. Tipikus példák a pamidronát, az alendronát és az ibandronát. A harmadik generációs vegyületek, például a zoledronsav és a risedronát oldalláncukban N-heterociklusos egységet tartalmaznak
Az α-hidroxifoszfonátok kutatása szintén kulcsfontosságú feladat, hiszen enzim-inhibítor tulajdonságuk révén különböző biológiai hatással rendelkezhetnek. Doktori munkám során kulcsfontosságú feladat olyan új hidroxiés biszfoszfonát származékok lehetőség szerint hatékony előállítása, melyek potenciálisan biológiai aktivitással rendelkezhetnek.