A kutatócsoportunk 2019 őszén jött létre Kelemen Zsolt vezetésével. A kezdeti kihívások ellenére a csoport gyorsan és dinamikusan fejlődött, melynek gerincét kezdetektől fogva a fiatal doktoránsok, valamint az MSc hallgatók alkotják. Kutatásunk középpontjában a borán és karborán vegyületek állnak. Ellentétben a szénhidrogénnel alkotott vegyületeivel, ahol döntően láncok és gyűrűk alakulnak ki, a nagyobb tagszámú boránok főleg háromdimenziós klasztereket alkotnak. A bór atomok mellett más atomok is részt vehetnek a klaszterek felépítésében, amelyek közül a szénnel való szubsztitúcióval kapott karboránok kémiája a leginkább kutatott. Bár definíció szerint minden bór, szén és hidrogén atomból felépülő háromdimenziós klaszter vegyületet karboránnak nevezünk, ezek közül az ikozaéderes klozo-dikarbadodekaborán három izomerje kiemelkedik, köszönhetően nagy stabilitásuknak, könnyű funkcionalizálhatóságuknak és alacsony toxicitásuknak. Emiatt a szakirodalom sokszor karboránként hivatkozik erre a három vegyületre, és szerves kémiai analógia alapján izomerjeit orto-, metaés para-karboránként tárgyalja. A boránokkal együtt ezeknek a vegyületeknek közös motívuma a többcentrumú kötések dominanciája, például már a legegyszerűbb poliborán, a diborán szerkezete is két darab háromcentrumú két elektront tartalmazó kötéssel értelmezhető. Nagyobb tagszámú boránok esetében nem csak három centrumú kötések, hanem jóval nagyobb mértékű delokalizáció is megfigyelhető. Ennek köszönhetően a poliboránok többsége úgynevezett 3D vagy ϭ-aromás vegyület, ami a szerves kémiából jól is mert 2D π-aromássággal számos azonosságot mutat. Ezen vegyületek nagy stabilitással rendelkeznek, mágneses térben árnyékolásuk jelentős hatással van a szubsztituensek kémiai eltolódására, valamint elektrofil szubsztitúciós reakciókba vihetőek, amely az egyik legfontosabb funkcionalizálási lehetőségük. Példaként érdemes megemlíteni, hogy a [B12H12] anion jóval aromásabbnak tekinthető, mint a benzol.