Oláh György magyar származású amerikai Nobel-díjas kémikus egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a metán szupersavak jelenlétében lejátszódó reakciói során elsőnek a metil karbónium kation, [CH5]+, képződik, amely alacsony stabilitása következtében vagy deprotonálódik vagy molekuláris hidrogént veszít. Az utóbbi esetben képződő metil karbénium kation, [CH3]+, metánnal reagálva az etil karbónium kation, [CH3CH4]+, kialakulását eredményezi. Hasonló reakciólépések és intermedierek képződése vezet az első stabil termék, a t-butil karbénium kation kialakulásához. A metil karbónium kation folyadék fázisban való létezését eddig még nem sikerült kísérletileg igazolni. A metán és HF/SbF5(1:1) szupersav reakciójában mi is csak a t-butil karbénium kationt tudtuk kimutatni. Ezzel szemben az ezerszer kisebb savasságú HSO3F/SbF5(1:1) mágikus sav esetén a t-butil karbénium kation mellett C3-6 karbénium kationok is képződnek, jelezve, hogy a saverősség jelentősen befolyásolja az intermedierek és a termékek stabilitását. A metán és szén-monoxid reakciója mind a HF/SbF5(1:1) mind a HSO3F/SbF5(1:1) szupersavban az acílium ion kialakulásához vezetett.