Noszál Béla (SE-GYKI/MTA-SE), Kraszni Márta (SE-GYKI/MTA-SE), Rácz Ákos (SE-GYKI/MTA-SE), Szókán Gyula (ELTE-SZKT)

Dopping a sportban az analitikai kémia szemszögéből

Évfolyam
111. évfolyam (2005), 111. évfolyam 3. szám
Első szerző
Noszál Béla (SE-GYKI/MTA-SE)
Szerzők
Kraszni Márta (SE-GYKI/MTA-SE), Rácz Ákos (SE-GYKI/MTA-SE), Szókán Gyula (ELTE-SZKT)
Affiliációk
MTA-SE - Kábító és Doppingszertudományi Kutatócsoport, Semmelweis Egyetem - Gyógyszerészi Kémiai Intézet

A dopping fogalmat a társadalom – ha nem is szabatosan –alapvetően ismeri. Defi níciószerűen doppingon értjük a sportteljesítményt tiltott módon fokozó anyagok és módszerek összességét. A dopping kérdés társadalmi méretekben általában egy-egy jelentős sportesemény alkalmával kerül előtérbe, elsősorban nyári olimpiákon, ahol jelentős azon sportágak száma, melyekben erős a kísértés a doppingolásra. A 2004-es athéni olimpiai játékokon összesen 2796 esetben végeztek dopping vizsgálatot vizeletből, 709 esetben vérből. Ezen vizsgálatok során 24 esetben, azaz a tesztek 0,68%-ában találtak pozitív mintát. Nem tartozik ezek közé a nagy publicitást kapó Annus Adrián és Fazekas Róbert eset, melyeknél más típusú dopping vétség történt. A dopping kérdéskörével világviszonylatban az 1990-ben alakult World Anti Doping Agency, a WADA hivatott foglalkozni.

A szám további közleményei