Az α-aminofoszfonátok, -foszfin-oxidok és a gyűrűs aminofoszfonátnak tekinthető 1,2,3-triazolilfoszfonátok, valamint a foszfinát és foszfát rokonvegyületeik egyaránt kiemelt kutatási területet képviselnek a szerves foszforkémián belül. A vegyületek széleskörű felhasználhatósága és a különböző hatásterületeken tapasztalt bioaktivitása a szintézis-módszerek folyamatos fejlesztésére és a molekula-könyvtárak bővítésére ösztönzi a kutatókat.