Az életjelenségek kémiai, biokémiai alapokon való feltárása régi vágya a biológia és kémia határmezsgyéjén dolgozó kutatóknak. A más kifejezéssel molekuláris élettudományok néven illetett tudományterület elsõ nagy eredményei olyan makromolekulákhoz kötõdtek, melyek háromdimenziós térszerkezetét régóta ismerjük (kiemelt példa itt a DNS kettõs spirál, vagy az elsõ fehérjeszerkezetek). Ezektõl az eredményektõl elindulva mára odáig jutottunk, hogy szinte futószalagon történik a rendkívül felgyorsult adatgyûjtés a makromolekulák és komplexeik térszerkezetérõl és dinamikus tulajdonságairól. Emellett a rendszerszintû biológiai és kémiai kutatások óriási adathalmazokat generálnak sejtek, szervezetek teljes genomjáról, proteomjáról, metabolomjáról (azaz a sejt, illetve szervezet összes génjének, fehérjéjének, anyagcsere intermedierjeinek összességérõl, ezek pontos szerkezete mellett). Az egyre gyorsuló adatgyûjtést a módszerek elképesztõ arányú fejlõdése teszi lehetõvé, ezen belül kiemelendõ a molekuláris biológia restrikciós enzimekre és polimeráz láncreakcióra támaszkodó eszköztára, mely mára már a genommérnökséget is lehetõvé tévõ nagyhatékonyságú kromoszóma-szerkesztést is biztosítani tudja (ZFN, TALEN; CRISPR/Cas9 rendszerek).