Az általunk érzékelhető anyagi világot kémiai elemek építik fel. A nyomelemek az összes elem egy csoportját alkotják azokat, melyek Földünkön kis mennyiségben –nyomokban– fordulnak elő. Miből állnak és honnan származnak ezek, a tudomány régi kérdései, melynek megválaszolására, Thales óta, beláthatatlanul sok erőfeszítés irányult az ember történelme során. Tegyünk egy rövid kitérőt az emberi gondolkodás zegzugos fejlődésének jellemzésére. A „kémia” elnevezés valószínűleg az óegyiptomi khem szóból származik, ami a Nilus által öntözött parti területek termékenységével összefüggő kifejezés volt. Az ide eljutott görögök a khemia-ra változtatott névvel magát egyiptomot jelölték. Majd az arabok érkezésével a kifejezés alkémiává alakult és általában fekete földet jelentett. Az arab közvetítéssel Európába jutott diszciplina szerteágazott a fi lozófi a, asztrológia és számos más irányba, de különösen a XVI.sz.-tól kezdve főleg az anyagátalakítás problémája foglalkoztatta. Egyesek új anyagokat (mai fogalommal vegyületeket) állítottak elő, másokat misztikus energiák bevonásával („bölcsek köve”) az ismert fémek arannyá vagy ezüstté „transzmutálása” foglalkoztatta.