A szerves geokémiai kutatások tárgya a geológiai környezetben (az atmoszférában, a felszíni és felszín alatti vízben, a talajban, a recens üledékekben és a kőzetekben) előforduló szerves anyag. A geológiai szerves anyag tömege, a globális szénciklusban játszott szerepe, ipari felhasználása és átalakulási folyamatainak a környezet, és ebből következően az emberi élet minőségére gyakorolt hatása egyaránt szükségessé teszi minél részletesebb megismerését. Az élőlények elhalása után a szerves anyag zöme ugyan oxidálódik – becslések szerint 1000 C atomból mindössze 1-2 „menekül meg” az oxidációtól -, a geológiai környezetben tárolt tömege (nagyságrendileg 1015t)2 mégis sokszorosa a jelenlegi élővilágban található tömegének. A „túlélő” szerves anyag meghatározó szerepet játszik az atmoszféra szén-dioxid tartalmának, és így a Föld globális hőmérsékletének szabályozásában, a kőzetek mállásában, a talajképződésben, befolyásolja a szerves és szervetlen szennyeződések mobilitását a vízben és a talajban, prekurzor anyaga a fosszilis energiahordozóknak (a kőszénnek, a kőolajnak és a földgáz zömének). Napjainkra olyan hatalmas ismeretanyag halmozódott fel ebben a témakörben, amelynek még vázlatos ismertetése is messze meghaladja egy publikáció kereteit, ezért, itt egy esettanulmány példáján mutatjuk be a szerves geokémiai kutatási módszerek egyik alkalmazását.