A teljes Föld kémiai összetételének (azaz a Föld átlagos összetételének) meghatározása korántsem egyszerű feladat. Ennek oka az, hogy a Föld kémiai differenciáción ment keresztül, minek következében különböző összetételű övek alakultak ki. A fő nehézséget az okozza, hogy a heterogén Földnek csak a felső részéből, a kéregből és a köpenyből kapunk mintákat, a maghoz nem tudunk hozzáférni. A legfeltűnőbb különbség a külső szilikátos kőzetöv, a köpeny (a Föld tömegének kb. kétharmada) és a belső vasból és kis részben nikkelből álló mag (kb. egyharmad) között van. A szilikátos köpeny és a vasmag szétválása korán, a Föld kialakulását (4560 millió év) követő 30 millió éven belül történt meg1 . Ebben a korai időszakban a köpeny jelentős része olvadt állapotban lehetett (magma óceán). A kéreg a köpenyből vált ki, ami elhúzódó folyamat. Az óceáni kéreg ma is folyamatosan képződik és a kontinentális kéreg növekedése sem tekinthető befejezettnek. A köpeny és a kéreg közötti kémiai differenciáció leghatékonyabban a magmatizmus révén valósul meg. Bár a kéreg tömege elhanyagolható, a teljes földtömeg mindössze 0,4 %- a, bizonyos elemek esetében, mint pl. az alkáli fémek, köpenybeli készletüknek 30%-a vándorolt a kontinentális kéregbe.