Az élő szervezetek legfontosabb molekulái királisak, így az azokkal való kölcsönhatásra tervezett anyagok, mint például a gyógyszerhatóanyagok izomereinek enantiomertiszta előállítása rendkívül fontos feladat. Napjainkban a szerves kémiai szintézisek során használt enantioszelektív módszerek között egyre nagyobb teret nyernek az aszimmetrikus katalitikus eljárások, melyek során az aszimmetria centrumok enantioszelektív beépítését a molekulába királis katalizátorok alkalmazásával valósítják meg. Ezen eljárások jelentős előnye, hogy kis mennyiségű királis anyag szükséges nagy mennyiségű optikailag tiszta vegyület előállításához. Az enantioszelektív katalizátorok szintézise és használata a közelmúltban robbanásszerű fejlődésen ment át. Elterjedten alkalmaztak királis ligandumokkal képzett fémkomplexeket, azonban ebben az évezredben ezeket egyre inkább kis szerves molekulák, úgynevezett királis organokatalizátorok használata váltja fel, az utóbbiak számos előnyének köszönhetően. Kiemelendő, hogy a máig elterjedt sztereoszelektív organokatalizátorok előállításához sok esetben könnyen hozzáférhető, természetes királis vegyületeket használnak. Ezek az anyagok kevésbé érzékenyek, mint a fémkomplexek, könnyebben kezelhetők, nem szennyezik a termékeket fémekkel, így megalapozzák az optikailag tiszta vegyületek gazdaságos, környezetbarát, fenntartható szintéziseit.