Az előző részben1 bemutattam az lizergsav tíz sikeres, befejezett szintézisét. Rámutattam arra is, hogy a sikeres szintézisek többsége a Kornfeld-ketont, illetve annak valamilyen származékát használta kiindulási anyagként. A tíz szintézisből három indolszármazékokkal dolgozott az egész szintézis során, elkerülve ezzel a rossz termeléssel járó indolin → indol zárólépést. Egy szintézis, a Szántay-Moldvai-féle szintézis a Uhle-keton C4-brómszármazékát használta kiindulási anyagként, és elsőként valósította meg a természetes anyag közvetlen szintézisét