Napjainkban széleskörủ tudományos érdeklődés irányul a különböző királis vegyületek enantiomerjeinek szelektív felismerését biztosító szenzormolekulák, valamint az ezek elválasztását is lehetővé tevő szelektormolekulák kifejlesztésére. A szenzor- és szelektormolekulák szelektív komplexképző tulajdonságainak alapja a molekuláris felismerés jelensége, amely alatt azt értjük, amikor egy molekula az azt körülvevő halmazból képes szelektíven kiválasztani egy másik molekulát vagy iont, és azzal rendezett szerkezetet, komplexet alkotni. Egészen az 1970-es évek elejéig éltek olyan nézetek, hogy az enantiomerfelismerés képességét csak a biomolekulák hordozzák. Hamarosan kiderült azonban, hogy viszonylag egyszerű, kis méretủ szintetikus molekulák is rendelkezhetnek ilyen képességgel. A koronaéterek felfedezése Pedersen nevéhez füződik, aki az első ilyen vegyületet melléktermékként izolálta. Felismerve különleges komplexképzési sajátságait, hasonló szerkezetű vegyületek tudatos szintézisébe kezdett és nagyszámú oxigéntartalmú makrociklust állított elő.