Összefoglaltam az elektromos kettősréteg külső elektromos térben megvalósuló polarizációjának hatását a kolloidrészecskék elektroforetikai mozgékonyságára és ebből számított ζ-potenciál értékére. Kimutattam, hogy: az irodalomban található nagyszámú adat a diszpergált részecskék elektrokinetikai potenciáljáról sok esetben nem helytálló, mert a szerzők a ζ-potenciál számításánál- a klasszikus Smoluchowsi-egyenlet alkalmazásával- nem vették fi gyelembe az elektromos kettősréteg (EKR) polarizációját, az elektrokinetikai potenciál számításoknál nem elegendő az EKR hidrodinamikailag mobil részében lévő ionfelhő polarizációjának fi gyelembevétele (Wiersema módszere szerint), mert a reális kolloidrendszerek többségében az ellenionok döntő hányada a Stern-réteg és hasadási sík között elterülő immobilizált folyadékrétegben található, az EKR teljes diffúz rétegében lokalizált ionfelhő polarizációjának fi gyelembevétele Du>1 feltételnél kötelező, ebben az esetben a pontos ζ-potenciál számításokhoz (pl. a Dukhin-Semenikhin összefüggésből) szükséges a Stern-potenciál értékének ismerete, ami független felületi vezetés vagy dielektromos permittivitásszórási mérések alapján határozható meg, a fent vázolt elképzelések helyességét polisztirol latex szuszpenzió elekrokinetikai potenciál és felületi vezetőképesség mérések és számítások alapján bizonyítottam.